Ingerszegény környezet
A social media különböző platformjain megannyi képet lehet találni olyan szemet gyönyörködtető munkaasztal konstellációkról, ahova ránézésre szívesen leülnénk dolgozni. Mint például a bejegyzéshez csatolt kép. A lényeg, hogy ezek a fajta asztalok a szemnek lettek tervezve, nem a munkának. Jó ránézni, azonban biztos nem produktív.
Bármi, ami nem segíti elő a munkát az bizony el tudja terelni a figyelmünket. Van az a pont minden egyes munkafolyamat esetén, amikor a legegyszerűbb eszköz is érdekesebbnek tűnhet, mint amivel foglalkoznunk kéne.
Ha az asztalunk, ahol a munkánkra kell fókuszálnunk tele van szemet gyönyörködtető, de figyelemelterelő eszközökkel, akkor nagyon hamar azon kaphatjuk magunkat, hogy az asztalon található virágunk új hajtásait nézegetjük, vagy csupán bámulunk az ablakon át a város forgatagába.
Az ingerszegény környezet kialakításakor arra kell figyelmet fordítani, hogy a munkakörnyezetünk kéz-távolságában ne legyen olyan eszköz, ami nem szerves része a napi munkánknak. Amennyiben grafikusként dolgozunk, persze elengedhetetlen, hogy különböző rajzeszközök legyenek körülöttünk, de akkor száműzzük az asztalról és a kezünk ügyéből a napi sajtót vagy például a telefonunkat. Ezeket nem kell persze elrejtenünk saját magunk elől. Egyrészt mert nem is tudjuk, másrészt pedig azért, mert elég csak „hatótávolságon” kívül helyezni. A telefont, amin a különböző értesítéseink vannak, munka közben tegyük a táskánkba, ahol még halljuk, ha hívnak, de fel kell állni az asztaltól, hogy felvegyük. Így tudjuk megszabadítani magunkat attól a kísértéstől, hogy a munkánk helyett egyéb dolgok vonják el a figyelmünket.
Amikor ingerszegény munkakörnyezetet alakítunk ki, arra is fontos figyelni, hogy ezt hosszan fenn is tartsuk. Elkerülhetetlen, hogy munka közben az munkaasztalunkra kezdjenek el tornyosulni azok a dolgok, amiket nem is akartunk, hogy ott legyenek. Érdemes tehát minden munkamenet végén visszaállítani az eredeti állapotot, az ingerszegény környezetet. Így, amikor másnap újra nekiülünk a munkának, nem azzal fogjuk kezdeni, hogy sopánkodunk azon, hogy mennyi minden van az asztalunkon és hogy rendet kell rakni, hanem egy rendezett helyre ülünk le, ami motivál minket a munkára.
Hogy érzed? Lenne még fejlődnivalód? Kövess Facebookon, Instagramon vagy lépj be a csoportomba!