A meg nem értett hatékonyságnövelés

Date

A mai nap történt egy olyan eset, ami miatt úgy gondoltam mindenképpen érdemes beszélnünk egy kicsit arról, hogy miként érdemes tekinteni a hatékonyságnövelésre.

Szóval nap közbeni kikapcsolódásként nyomkodtam a telefonomon a megszokott játékomat, amikor az egyik klán társam segítséget kért egy általam már jól ismert szint teljesítéséhez. Elkezdtünk beszélgetni, adtam neki javaslatokat, hogy miként tudja megugrani de végül nem azzal a megoldással jutott túl rajta, amit én javasoltam, hanem a sajátjával. A történethez az is hozzátartozik, hogy az adott szintet így több, mint 4 percig püföli, amíg egyszer sikerül átmennie rajta. A kihívása szerint pedig legalább tízszer le kell győznie a szintet, hogy továbbléphessen. A saját verziómban megalkotott megoldás ugyanezt a szintet kicsivel több, mint 1 perc alatt lépi meg. Ahhoz, hogy ezt a minőségbeli ugrást megtegye mindössze annyit kellett volna tennie, hogy kb 15 percet extrában foglalkozik a megoldással és le tudta volna redukálni a saját idejét is másfél perc környékére. Összességében tehát több, mint 40 percet töltött a feladattal ahelyett, hogy 15 perc felkészülés után 15 perc alatt letudja ugyanazt. Nyerve magának ezzel 10 perc extra időt.

Ezt nevezem én hatékonyságnövelésnek, amikor a feladatainkat úgy csináljuk meg, hogy azok a lehető legkevesebb időt vegyék igénybe. A játékokban ezt sokszor minmaxolásnak hívják, ami azt jeletni, hogy a rendelkezésedre álló legkevesebb erőforrásból a legtöbb jutalmat hozod ki magad számára.

A hatékonyságnövelésnek azonban van egy árnyoldala is, mégpedig a túltolt vagy nem megfelelő időben alkalmazott növelés.

Alapvetően a magasabb hatékonyságra való törekvés az ipari forradalom megindulásától datálható. ahogy egyre több és több gyár pattant ki a földből egyre többen jöttek rá arra, hogy a költségek minimalizálásához és egyúttal a profit maximalizálásához arra van szükség, hogy a termékeket gyártó gépek a legkevesebbet álljanak és a legtöbb terméket hozzák ki magukból. Logikus, hogy ha egy termelő gép egy nap alatt 10 helyett 100 doboz kólát gyárt le, akkor annyival többet tud eladni a vállalat, ami annyival több profitot is termel számukra. Ezért a termelő cégek esetében régóta központi mérőszám a termelékenység, vagy ahogy mi hívjuk (gép)hatékonyság. Adott időszak alatt mekkora a maximum kihozatal az adott gépen. De hogy jön ez az egész a feladatok elvégzéséhez?

Mi nem vagyunk gépek, mi emberek vagyunk. Ez két okból is fontos különbség.

Egyrészt nekünk szükségünk van “állásidőre” vagyis pihenésre.

Ha abból indulsz ki, hogy egy nap alatt – ami még mindig 24 óra – mennyi mindent tudsz megcsinálni, akkor eleve vert helyzetből indítod a csatát. Sőt, ennél is továbbmegyek. Nem minden nap egyforma, ezért például az is nagy hiba hatékonyságnövelés esetén, ha egyésgesen minden nap azt mondod magadnak, hogy X órát fogsz dolgozni. Érdemes megfordítani a gondolkodást. Megnézni, hogy mennyi olyan feladatod van, amit mindenképpen el akarsz végezni, szabni nekik egy hozzávetőleges időtartamot és ezeket összeadva meghatározni, hogy mennyi az adott napi munkaidő. Azzal már lehet versenyezni és lehet rajta egérutakat találni.

Másrészt mi nem mindig ugyanazokat a “termékeket gyártjuk”.

Vagyis a feladataink széles skálán mozognak. Van amikor kreatívan kell problémát megoldani. Van, amikor döntést kell hozni. Van, amikor elemeznünk kell adatokat mélyen, koncentráltan. És bizony van, amikor dögunalmas papírmunkát kell tologatni a bürokráció útvesztőjében. Hatékonyságot növelni akkor van értelme, ha ismétlődő feladatokat akarunk a lehető leggyorsabban letudni. Ha visszatérünk az eredeti példámhoz, ahol a játékot mutattam be jól látható, hogy az adott szint teljesítéséhez elegendő volt 4 perc időbefektetés is. Ha nem kellett volna még kilencszer megcsinálni, akkor teljesen logikus lett volna egyszer 4 perc alatt letudni és továbblépni. Hiszen ha beletesszük a 15 perc felkészülést és utána a másfél perc játékot, akkor gyorsan kiszámolható, hogy 12.5 perccel többet töltöttünk az adott szinten, mint amennyit valóban kellett volna.

Elmondható tehát, hogy a hatékonyságnak is van “fedezeti pontja”. Amikor már annyiszor csinálunk egy feladatot újra és újra, hogy megéri megkeresni azt a módszert, amivel rövidítheti a saját beletett munkaidőnk, vagy akár teljesen meg is szüntethető delegálás vagy automatizálás által.

Nézzük példaként a nemrég létrehozott Discord szerveremet. Egy csomó olyan folyamat van egy ilyen szerver üzemeltetése során, amit ha manuálisan csinálnék meg, egy rakás időm elmenne vele.

Megtehetném, hogy egyesével mindenkit üdvözlök és besorolnám a szerver Tagjává. Azt is megtehetném, hogy egyesével mindenkinek jogosultságokat adok bizonyos csatornákhoz és beállításokhoz. De én inkább azt az utat választottam, hogy beleteszek egy kis időt abba, hogy ezeket leautomatizáljam így, nekem már nem kell ezzel foglalkoznom a mindennapokban.

Ja, amúgy ha nem tudod mi az a Discord és szeretnél csatlakozni egy szuper közösséghez, akkor kattints IDE és nézd meg magadnak, hogy mit lehet használni akkor ha nem vagy elégedett a Facebook és Instagram lehetőségeivel.

De ha inkább az írásos forrásokat kedveled, akkor ingyenesen le tudod tölteni a Hatékonyságnövelés egyszerűen című ebookat is, amiben mutatok pár trükköt arra, hogyan érdemes nekikezdeni ennek az egész mutatványnak.

További
bejegyzések