Hogyan dolgozz napi 4 órát fókuszáltan?

Az élet nem habostorta – tartja a közmondás

De ha munkáról van szó, akkor legalább mindenkinek egyformán szar.

Eddigi kalandozásaim során még egyszer sem találkoztam olyan emberrel, aki azt mondta volna nekem, hogy a munkájának minden egyes apró pici részelemét imádja.

Láttál már olyan embert, aki félig kéjesen beleharapott volna az alsó ajkába, miközben kimorzsolta a következő szavakat a száján?

hmmm, imádom a papírmunkát! Légyszi adjatok még egy kicsit, hogy tudjak vele dolgozni.

Én sem.

Egyszerűen nem tudsz olyan hivatást mutatni, amiben ne lenne valamilyen szívás.

  • Tudásátadással foglalkozol? – Megtanulni egy rakás különböző szoftvert használni csak hogy működjenek a termékeid, szívás
  • Segítő szakmában dolgozol? – Jó hírnevet szerezni és stabil ügyfélkört kialakítani magadnak, szívás
  • Tartalomgyártó, influenszer vagy? – Kezelni a negatív kommenteket és trollokat, szívás

Bármit csinálsz, minden munkának van egy része, amit a hátad közepére sem kívánsz.

És persze ha jól megy a szekér, akkor ezeket kiadhatod másnak, hogy szívjon vele ő – ami neked a pokol 9. bugyra lehet, hogy másnak éppen a paradicsom – de ha egyszemélyes showt tolsz mint mondjuk én is, akkor ez a luxus nem adatik meg neked.

Szóval marad a kérdés: Hogyan vegyem rá magam arra, hogy azokat a feladatokat is megcsináljam, amit tényleg a hátam közepére sem kívánok?

ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ és az internet erre a kérdésre jön ám csak igazán lázba.

Egy kimondottam ördögi vigyor közepette szemezgessünk a legjobb ötletekből, mit szólsz?

A Facilethings.com blogján példál az a remekbeszabott ötlet jön velünk szembe, hogy

tűntess el minden zavaró tényezőt.

Bakker, hogy én erre nem gondoltam…

Várj már egy pillanatot, mindjárt szólok a szomszédnak, hogy hagyja már abba a fűnyírást, mert nem tudok az írásra koncentrálni!

Életszerű, ugye?

Ha valamit nem akarsz megcsinálni, akkor ennyi erővel egy gumiszobába is beköltözhetsz, ott is találni fogsz valamit, amit szívesebben csinálsz, mint a feladatot magát.

Ha egy teljes szívedből gyűlölt feladatot kell megcsinálnod (igen, rád gondolok szerződés írás/olvasás) akkor a tűhegyesre kifaragott ceruzád újrafaragása is kecsegtető alternatívának fog tűnni ahhoz a bizonyos feladathoz képest.

De ne csak egy blognak a remek ajánlásait szipolyozzuk ki, itt van egy másik (hbr.org) – csak hogy lásd: a Harvard is tud hülyeségeket írni

keress olyan elemeket a feladatban, amit szeretsz.

Namámost.

Ha valaki letesz elém egy 10 oldalas száraz jogi szöveget, annak egyetlen olyan részeleme van, amit szeretek: ha megsemmisíthetem. De lássuk be, hogy ez azért baromira kontraproduktív dolog. Nem azért nyálaztam át azt az irodalminak legkevésbé sem nevezhető papírkupacot, hogy miután elolvastam heavy metalt bömböltetve rituálisan elégessem egy erdő közepén éjfél tájban.

Oké, de akkor mi a megoldás?

– teheted fel jogosan a kérdést, mert eddig csak arról ömlengtem, hogy mennyire szar dolog felnőttnek lenni és dolgozni.

A munkát – legyen az a szívünknek kedves vagy akár gyűlölt – meg kell csinálni.

Szóval most kezdjünk el fókuszálni a megoldásra.

Hogyan veszem rá magamat akár napi 4 óra fókuszált munkára anélkül, hogy lefizetném vagy megzsarolnám magamat?

A megoldás egyszerűbb, mint gondolnád: Nem bízok meg magamban.

Ennek az egyetlen mondatnak az olvasása közben szerintem több coach dőlt most a kardjába, de engedd meg, hogy kifejtsem.

  • Van egy feladat
  • és vagyok én
  • Én nem szeretni feladat
  • Feladat el kell végezni lenni.

Mi ebben az egyenletben a gyenge láncszem?

A saját önfegyelmem.

Ha rendszeres olvasó vagy észrevehetted, hogy mindig ugyanoda kanyarodunk vissza: Milyen döntéseket hozol a napod során?

Ha egy gyenge pillanatodban úgy döntesz, hogy “csak öt percig nyomkodom a telefonomat, aztán majd utána nekiállok” akkor veszítettél.

Ráadásul saját magaddal szemben.

Nehéz néha azt mondani magadnak, hogy “nem bakker, nekiállsz és megcsinálod”, de továbbra is az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy úton tartsd magad.

De mondok valami jobbat.

Figyelj!

Mi van, ha

Kiveszed magad az egyenletből?

Tegyük fel, hogy éppen december van és a két ünnep között a frissen növesztett bejglihasadat nézegeted és motivációval telten az égbe csapsz, hogy “januártól nekiállok edzeni!” Majd a hirtelen tett mozdulattól beáll a derekad és egy jól megpakolt krumpliszsák módjára eldőlsz a legközelebbi kanapén.

Azok az emberek tudják ezeket az eleve hamvában halt ölteteket megvalósítani végül, akik nem hagyják saját magukra a döntést: Meg kell-e csinálnom?

Ha január 2-án elmész a legközelebbi edzőterembe és nem csak egy sima kondibérletet veszel, hanem beiratkozol egy személyi edzőhöz, akkor jól felfogott érdeked, hogy ne a McDriveban várjál a chicken nuggikra, ha éppen a heti edzési időd van.

Mert

  1. kifizetted
  2. a személyi edződ vár
  3. mélyen legbelül tudod, hogy bár másnap nem fogod tudni megemelni a kezeidet, de jól fog esni a mozgás

Távol álljon tőlem, hogy azt gondoljam, hogy én találtam fel a spanyol viaszt.

A normál üzleti körökben már jól bevett módszer, hogy ha el akarsz érni valamit, akkor mondd el egy hozzád hasonlóan ambíciózus embernek és löködjétek át egymást azokon a mélypontokon, amikor már úgy érzed, hogy nem bírod tovább.

A személyi edződ is arra törekszik, hogy kihozza belőled a maximumot. Ott van veled, hogy ne tegyél kárt magadban, de addig fogja a füledbe üvölteni, hogy nyomd ki azt a súlyt, amíg meg nem csinálod.

Az üvöltés résztől eltekintve pontosan ezt csináljuk a Challenge Buddy Clubban.

  • Velem együtt 6-an vagyunk,
  • minden nap megírjuk azt, hogy mit akarunk megcsinálni, elmondjuk egymásnak,
  • nap végén pedig elmeséljük, hogy sikerült-e

Egyszerű, de baromi hatékony megoldás arra, hogy hasíts a mindennapokban.

Egyrészt azért mert ahhoz, hogy el tudd mondani mit csinálsz aznap, először át kell gondolni. És lássuk be, a legtöbben még mindig sodródtok az eseményekkel, ahelyett, hogy kézbe vennétek az irányítást és ti szabnátok meg magatoknak, hogy mit fogtok csinálni aznap.

Másrészt, ha már összeírtad, akkor már megcsinálod, ha tudod. Legalábbis elég ciki arról magyarázkodni mások előtt, hogy amit reggel úgy gondoltál, hogy meg tudod csinálni, nap közben mégsem sikerült elérni.

Harmadrészt tudod, hogy mikor van vége a napnak. Ha a lista végére értél, akkor nyugodtan csukhatod le a laptopot és nem kell sutyiban a takaró alatt még emaileket olvasni meg szósöl üzenetekre válaszolgatni.

Nem azt mondom, hogy csatlakozz hozzánk.

Azt mondom, hogy legyen valaki melletted, akiben megbízol és átsegít azokon a hullámvölgyeken, amikor nincs elég energiád meghozni a helyes döntéseket.

Ha ennek a mondatnak az olvasása alatt egyetlen név sem ugrott be, akkor viszont érdemes ide kattintanod és megnézni mit is csinálunk pontosan.

A CBC tagság havonta egyetlen családi pizza ára (ezt abból tudom, hogy ha ketten lennénk benne, akkor is tudnék egyet rendelni havonta), de a kóla már nem fér bele.

Ha pedig tetszett ez az írás ne légy rést, dobd be a saját közösségedbe, oszd meg, ha szoktál megosztani dolgokat.

Hálám örökké üldözni fog érte.

Névtelen terv (2)

Ki a fene az a Stipi?

Időgazdálkodási és hatékonysági tanácsadó vagyok szolgáltató vállalkozók számára, akik szeretnék áttörni egyszemélyes hadseregként a havi 1 milliós határt.

Pár cucc, ami segíthet:

Danyi István – Van időd!

Időgazdálkodási könyv

A legismertebb és legelterjedtebb időgazdálkodási trükkök és technikák egyetlen könyvbe sűrítve.

Naptervezés – ebook

Tanulj meg könnyen és egyszerűen napot tervezni.

Így spórolj napi 1 órát 5 lépésben – ebook

Nézd át, hogy mik lehetnek azok a gátló tényezők, amik miatt kicsúsznak a percek az ujjaid között.