Életem során viszonylag sokszor meggyűlt a bajom már a statisztika tantárggyal. Közgazdasági középiskolába jártam, ahol hát finoman szólva elég rosszul tanították az egész tantárgy lényegét. Persze akkor ezt még nem tudtam, csupán arról égett bele sok-sok kép a retinánba, hogy hogyan kell bázis- és láncviszonyszámokat számolni. Összességében mondhatjuk, hogy a statisztika az üzleti élet egyik leghasznosabb matematikai alapú tudása, mégsem a szívem csücske.
Gondolhatjátok, hogy mennyi kedvem volt ahhoz, hogy nekiálljak felkészülni ebből a tantárgyból egy zárt helyi dolgozatra. Mindezt egy olyan élethelyzetben, amikor éppen csak végetért egy két hetes pihenési időszakom, éppen alkalmazottból vállalkozóvá válok és még a koronavírus járvány is borzolja a kedélyeket. De hát már rutinos “vén” rókaként megvolt a módszer a fejemben, hogy mégis időben felkészüljek és jól megértsem az anyagot. Még anno, amikor nappali tagozatos voltam sokat küzdöttem a motiváció teljes hiányával, amikor a tanulásról volt szó. Könnyen el lehetett téríteni a tanulástól egy közösségi programmal, esti bulizással vagy csak simán egy baráti beszélgetéssel. Kimondani is szörnyű, hogy ezek a 10 évvel ezelőtti “problémák” a mai napig sokkal kecsegtetőbbek, mint felkészülni egy-egy ZH-ra. De ahogy akkor is, most is megvolt a megoldás a fejemben, hogy hogyan tudom magamat stresszmentesen rávenni a tanulásra.
lépés: Felmérés
Az egyik legstresszesebb érzés, amikor rájössz, hogy a hátralévő időd nem elegendő a teljes felkészüléshez. Az én esetemben ez nagyon jól mérhető volt, hiszen az anyag elérhető online, videók formájában, így némi összeadás után egyből ki tudtam matekolni, hogy a felkészülési idő minimum 6-8 óra. Ez azt jelenti, hogy több blokkban, több különböző napon, vagy akár egy napon is le lehet pörgetni az anyagokat. De azért lássuk be, ez a szerencsésebb helyzet, mert simán kiderülhetett volna egy nappal a ZH előtt, hogy kb. egy hét kell a teljes felkészülésre. Na, olyankor mondja az ember azt, hogy “hát akkor neki sem állok inkább”. Aztán már csúszott is a tantárgy egy másik félévre, csak azért, mert az utolsó pillanatig csúsztattam azt, hogy egyáltalán megnézzem mennyi idő kell a felkészülésre. Szóval nagyon pengeélen táncol sokszor egy-egy félév sikere és a motiváció/akaraterő, hogy rávegyük magunkat arra, hogy tanuljunk.
lépés: Tervezés
Azzal még mindig nem voltam előrébb, hogy tudtam az időigényét a felkészülésnek, mert ahogy azt már sokszor leírtam, a hatékonyság arról szól, hogy a megfelelő feladatot a megfelelő időben a megfelelő helyen végzed. Meg kellett vizsgálnom tehát, hogy ezt a 6-8 órát mikor és hogyan osztom szét, hogy legyen megfelelő időkeret és még arra is figyeljek, hogy magas fókuszú időblokkban tudjak dolgozni vele. Egyetlen akadálya volt csak esetemben a tökéletes időblokk használatának, mégpedig a napi munkám. Mivel úgy mentem neki a tanulásnak, hogy szerettem volna minél frissebben tartani a tudást, így próbáltam a ZH-hoz legközelebbi időpontot választani a felkészüléshez. Amikor magabiztos vagyok abban, hogy első nekifutásra képes vagyok megérteni az anyagok és felkészülni belőle, csak akkor használom ezt a módszert, mert ha egy teljesen új tárgyról beszélnénk, akkor biztos nem tolnám ki nagyon későre a felkészülést. Tehát az időpont tekintetében három dolgot kellett figyelembe vennem.
- Közel legyen a ZH időpontjához.
- Magas fókuszú időszakban legyen a legnagyobb részben.
- Ne egy nagy blokkban próbáljam letudni, mert az idő előrehaladtával egyre jobban esik a fókuszálási képességem.
lépés: Megvalósítás
Oké, ez az a pont, amikor már fejben minden összeállt és épp azon a ponton vagy, hogy neki is állj a megvalósításnak. Az időgazdálkodás és a feladatgazdálkodás azért szuper képesség, mert te válogathatod össze magadnak, hogy milyen módszereket akarsz használni annak érdekében, hogy hatékony legyél. Ahogy már az elején is említettem, elég nehéz volt számomra megtalálni a motivációt, hogy tanuljak, főleg statisztikát. Mit tehetek ilyenkor, amikor már ott vagyok, hogy neki kell állnom, de kezdenek bekúszni a fejembe a halogatás legapróbb gondolatai?
Ami nekem a legtöbb esetben működni szokott az a Piers Steel motivációs elmélet. Ennek az egyenletnek a bemutatását láthatod az alábbi videóban is:
Na, de hogyan applikáltam én ezt az egyenletet saját magamra?
Nézzük a négy különálló részét:
Sikeresség:
Mit gondoltok, egy ZH esetén hogyan lehet emelni annak a valószínűségét, hogy sikeresek legyünk a feladat elvégzése kapcsán? Az egyik talán legelterjedtebb módszer az, hogy magának a sikernek a definícióját változtatjuk meg. Egy ilyen ZH esetén számodra mi a siker? Szeretnéd hogy tökéletes legyen a megoldásod? Elég az, ha körülbelül 50% körüli eredményt írsz? Csak írjad meg, hogy meglegyen az év végén az aláírás? Ezek a sikerszintek más és más sikerességi elvárást hoznak magukkal, ami hat a motivációra is. Nekem az volt a célkitűzésem, hogy a lehető legjobb eredményt hozzam ki a ZH-ból, így máshol kellett megtalálnom a motivációt növelő tényezőket.
Érték:
Viszonylag alacsonyan lenne a motivációm a statisztika tanulás tekintetében, ha csak azt nézném, hogy le kell tudnom ezt a tárgyat. Ha egy kicsit kitágítom ezt a képet és inkább azt a célt vizsgálom meg, hogy mikor végzek az egyetemen, miért csinálom ezt a képzést vagy hogy mennyivel lesz jobb majd a vállalkozásom, ha szert teszek ezekre az ismeretekre, akkor máris nagyobb értéke van a tantárgy tanulásának. Amikor azzal szoktak példálózni az emberek, hogy nem tudják hol fogják az életük során használni a deriválást, akkor pontosan ennek az értéknek az alacsony értékéről beszélnek.
Behatások:
A zavaró tényezők egy részét tudom én magam is kontrollálni. Repülőüzemmódba teszem a telefonomat, vagy csak kikapcsolom az értesítéseket. Fülhallgatón hallgatom a videókat, hogy kizárjam a legtöbb környezeti zajt. Csak azokat az oldalakat nyitom meg a böngészőben, ahol épp tanulok. Nyugodt és csendes helyet keresek a tanulásra. Ha már egyszer nekikezdtem a feladatnak ezek segítenek, hogy benn is maradjak. A zavaró tényezők ugyanis próbálják a figyelmedet magukra irányítani. Ahol pedig a figyelmed van, arra szánod az idődet is.
Jutalomig eltelt idő:
A jutalmak nálam nagyon jól működő noszogatások, ezért gyakran alkalmazom őket. A statisztika tanulásnak és a ZH megírásának a jutalma számomra egy teljes pihenős hétvége volt, hiszen magát a ZH-t szombat reggel írtam. Miután hazaértem az egész hétvégét pihenéssel és feltöltődéssel töltöttem, hiszen rengeteg plusz energiát fektettem abba, hogy magasan tartsam a motivációmat a tanulás alatt. Így a ZH után egyből meg is kaptam a jutalmamat, hiszen amint kiléptem az egyetem kapuján, máris élvezhettem a pihenési időszakot.
Az eredmény pedig ezek alapján önmagáért beszél, hiszen az egynapos felkészüléssel is képes voltam hibátlan statisztika ZH-t írni, ami miatt azóta sem törölhető le a vigyor az arcomról. Ha neked is nehezedre esik néha, hogy nekiugorj feladatoknak, vagy elmerülsz a halogatásban, akkor javaslom, hogy a fenti lépéseket próbáld végigvenni.
- Vizsgáld meg, hogy mennyi időbe fog telni a feladat elvégzése.
- Találd meg a lehető legmegfelelőbb időszakot a feladat elvégzésére.
- Teremts motiváló környezetet magadnak a Piers Steel módszer segítségével.
